Törökország

A természet és a táj szorosan összekapcsolódik a történelemmel és a kultúrával. Anatóliában találhatók azok a települések, melyek 9000 éves múltra tekintenek vissza. Az ország mai határait az I. világháború után, 1923-ban a lausanne-i béke megkötését követően nyerte el, mely egyben a köztársaság kikiáltását is jelentette. A különböző kultúrák és vallások, melyek hosszú időn keresztül hatással voltak az országra, felbecsülhetetlen mennyiségű építészeti, kulturális és történelmi emlékeket hagytak hátra. Az időszámításunk kezdetén történelmi jelentőséggel bíró városok, mint Trója, Pergamon, Efezus, Didim, Perge vagy Aspendos, megőrizték épületeiket és műemlékeiket. Törökországban, ebben a kontrasztokkal teli világban a mecsetek szomszédságában az ortodox templomok éppúgy megtalálhatók, mint a római amfiteátrum árnyékában a hettita települések.

AZ ORSZÁG ALAPTERÜLETE: 780.000 km²

LAKOSSÁGA: kb. 81 millió fő

FŐVÁROS: Ankara, de a legnagyobb város Isztambul (kb. 14 millió lakos)

ÁLLAMFORMA: köztársaság

HIVATALOS NYELV: török. A turistaközpontokban általában beszélnek angolul, németül vagy oroszul.

IDŐELTOLÓDÁS: a közép-európai időszámításhoz, ill. Magyarországhoz viszonyítva +1 óra.

HIVATALOS FIZETŐESZKÖZ: török líra (TRY). 1 TRY = kb. 41,5 HUF. (2021. februári érvényes árfolyam), 1 TRY = 100 Kurus. Az üdülőhelyeken elfogadják és van lehetőség euróval és amerikai dollárral is fizetni.

BORRAVALÓ: baksis

ÉGHAJLAT, JELLEMZŐ KLÍMA: Az országban az időjárás szélsőséges, a Földközi-tenger partvidékét a forró nyár és enyhe tél jellemzi, míg az ország belsejében a kontinentális éghajlat jellemző. A partvidék mentén a szezon májustól októberig tart, a július és az augusztus forró és párás, a hőmérséklet napközben meghaladja a 35 °C-ot.

ÉGHAJLAT: Törökország az időjárás szempontjából nagyon szélsőséges. A fennsíkokon kontinentális éghajlat jellemző, míg a Földközi-tenger partvidékét forró nyár és enyhe tél jellemzi. A partvidék mentén a szezon májustól októberig tart, de sokszor látni novemberben és decemberben is fürdőzőket. A július és augusztus forró és párás, a hőmérséklet napközben meghaladja a 35°C-t. A tél általában nagyon csapadékos.

OLTÁSOK: Nincs előírt kötelező védőoltás.

BEUTAZÁSHOZ SZÜKSÉGES DOKUMENTUMOK MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁGÚ UTASAINK RÉSZÉRE: Törökországba csak érvényes útlevéllel lehet belépni. Az útlevélnek az országba történő belépést követően még legalább 180 napig érvényesnek kell lennie. A törökországi állam az útlevél érvényességét szigorúan ellenőrzi. A gyermekek számára külön útlevél szükséges. 2014-től a magyar állampolgárok vízummentesen léphetnek be az országba (90 napos tartózkodási időn belül). Megkérjük kedves nem magyar állampolgárságú utasainkat, hogy a rájuk vonatkozó beutazási és vízumszabályokról érdeklődjenek az illetékes követségeken, vagy az utazási irodákban. A fenti szabályok be nem tartásából eredő károk és költségek teljes mértékben az utasokat terhelik.HÍVÁSOK INDÍTÁSA:

Magyarország hívószáma Törökorszábból: 00 36 vagy +36

Törökország hívószáma Magyarországról 00 90 vagy +90

SUN & FUN ÜGYELETI TELEFONSZÁM:

Csak sürgős esetben, munkaidőn kívül hívható: 00 36 70 329 5102

Miért érdemes Törökországba utazni?

Ez a kontrasztok országa, ahol az európai modernitás keveredik a Közel-Kelet egzotikus kultúrájával. A passzív kikapcsolódást kedvelők nagyszerű tengerpartokon napozhatnak. A kalandvágyók ejtőernyőzhetnek, jeep szafarizhatnak, raftingolhatnak, vagy búvárkodhatnak a Földközi-tengerben.
A történelem iránt érdeklődők számára Törökország maga a paradicsom! Számos ismert történelmi város található Törökországban (Trója, Milet, Epheszosz). A világ 7 csodájának két darabja, a Halikarnoszi Mauzóleum és Artemisz Temploma is itt található, de nagyszerű természeti csodákkal is találkozhatunk az ország területén, mint például Pamukkale és Kappadókia. Igazán különleges kirándulási úticél lehet az elbűvölő Isztambul. Törökország tehát nem csupán egy gazdag történelem, egy táj, hanem egy keleti fűszerekkel teli konyha, színes bazárok, hangos zenével hívogató szórakozóhelyek és vendégszerető lakosokkal.

Kultúra

Törökország kultúrája igen sokrétű, az oszmán múlt, kultúrák keveredése, és az iszlám tradíciók miatt. Törökország a 20. század nagy részében a nyugat-európai mintákat követte mind politikailag, mind a művészetek terén, azonban próbálták megőrizni a régi kulturális értékeket is. Ez a törekvés az Atatürki reformoknak köszönhető. Ennek a hatásnak köszönhető, hogy a török kultúra ma a „kelet” és a „nyugat” egy igen érdekes és bonyolult keveréke.

NYELV

A török nyelvet a világon kb. 250 millióan beszélik, ebből kb. 52 millióan élnek Törökországban. Az országon belül keleti és nyugati dialektus alakult ki. A török modern irodalmi nyelv az anatóliai dialektus Isztambulban beszélt változatára épült.

Vízipipa, török kávé

A török kultúrához hozzátartozik a vízipipa. A szállodákban is van lehetőség kipróbálni a kellemes illatú gyümölcsös dohánnyal megtöltött vízipipákat. De az utcákon sétálva láthatjuk, hogy minden utcában akad egy-egy kávézó, ahol a helyiek is vízipipáznak. A kávézókban azoknak, akik nem élnek a dohányzással, lehetőségük van egy ízletes és erős török tea vagy török kávé elfogyasztására is. Akik pedig a koffeinmentes élvezeteket részesítik előnyben, azoknak érdemes egy csésze almateát elkortyolni.

Vallás

A törökök nagy többsége muzulmán. Sokan csupán formálisan muzulmánok (születés jogán), de természetesen sokan valóban gyakorolják is a hitüket. Az iszlám mellett kis számban találhatunk még keresztényeket és zsidókat is.  A muzulmán vallás temploma a mecset. A szó az arab maszdzsid szóból származik, ami a szadzsad (meghajlás) szóból ered. A mecset a meghajlás, leborulás helye, hiszen az ima közben többször is meg kell hajolni. Törökország lakossága nagyrészt muszlim vallásúak. A muzulmánoknak naponta ötször kell imádkozniuk: reggel, délben, délután, napnyugtakor és este (a hitvallás, az ima, az adakozás, a böjt, a Mekkai zarándoklat.) Az imára a müezzin (a mecset „alkalmazottja”) szólítja a híveket. Sok mecsetbe csak muzulmán vallásúakat engednek be.  Az iszlám szabályainak megfelelően az ima előtt mosakodni kell. A mecsetek udvarán vagy egy különálló kis épületben nyílik erre lehetőség. A mecsetek belseje általában egy egybenyitott, oszlopos tér. A bejárattal szemben található az ún. kibla-fal, amely általában a Mekka felé vezető egyenes vonalra merőleges. A hívek ezen fal elé térdelnek, és Mekka felé fordulva imádkoznak. A muzulmán világ különböző területein a mecseteknek is más-más formái alakultak ki. A világhírű épületek közül korábban több is mecset volt, mint például az Isztambulban a Hagia Sophia. Az iszlám tanításait két forrásból vezeti le. Az egyik a Korán, mely az iszlám legfontosabb és elsődleges forrása. A muszlimok szerint a Korán Isten által kinyilatkoztatott, Isten szavait tartalmazó mű. Az iszlám elismeri az Isten által küldött többi könyvet is ( Biblia és Tóra) , azonban azt tartják, hogy csak a Korán a romlatlan és változatlan formája Isten szavainak. A másik forrás a Szunna. A Szunna az iszlám szunnita ágában Mohamed próféta és társai cselekedeteinek, tanításainak összességét jelenti. A siíta irányzatban a szunna kibővül az immámok tanításaival és cselekedeteivel is.

Oktatás

A török oktatási rendszer is Atatürknek köszönhető, amelyet a török függetlenségi háború és a köztársaság kikiáltása után vezettek be. A rendszer állami felügyelet alá tartozik, és képzett munkaerőt biztosít a szociális és a gazdasági szektoroknak. A kötelező tanulási idő a 8 év általános iskola 6 és 14 éves kör között. A középiskola 3 vagy 4 éves. A diákok többsége az állami oktatásban tanul, de vannak magánintézmények is. Természetesen a középiskola után lehetőség van a felsőoktatásban a továbbtanulásra.

Ünnepek

2020. április 24 – május 23.: Ramadan (Ramazan)
2021. május 23-26.: Ramadan ünnep
2022. május 19.: Nemzetközi gyermek- és sportnap
2023. július 30 – augusztus 3.: Áldozati ünnep (Kurban Bayrami)
2024. augusztus 30.: A győzelem napja
2025. október 29.: A köztársaság napja

A török konyhaművészet jól ismert Európában

A leggyakrabban használt alapanyagok: padlizsán, zöldpaprika, hagyma, lencse, bab, paradicsom, fokhagyma és uborka. A legkedveltebb gyümölcsfélék közé tartozik a szőlő, az őszibarack, a cseresznye, a sárgadinnye, a füge, a citrom. A törökök kedvelik a magvakat és a dióféléket: a pisztáciát, a mogyorót, a mandulát, a földimogyorót, a fenyőmagot, a pörkölt csicseriborsót. A leginkább használt fűszerek a petrezselyem (melynek csak a levelét hasznosítják), a köménymag, a feketebors, a paprika, a menta és a kakukkfű.
A török konyhát jelentősen befolyásolta az Oszmán Birodalom sokszínűsége, multikulturális környezete. Az oszmán konyhaművészet egyesítette a birodalom területén élő népek ételeit és elkészítési módszereit. A legnagyobb befolyást a görög és közel-keleti konyha gyakorolta rá, de keveredtek benne az ősi, közép-ázsiai török hagyományok is.
A legízletesebb fehér sajtok és joghurtok juhtejből készülnek. Népszerű köret a rizs és a bulgur (összetört, főzött majd kiszárított búzakása). Az olivaolaj széleskörűen elterjedt, leginkább Törökország nyugati területein, ahol bőven találhatóak olajfaligetek. Az olivabogyó (zöld, fekete, rózsaszín) kedvelt előétel. A kenyérbúzából, árpából és kukoricából készül. Jellegzetesen török kenyér apide (pita) és a tandir ekmegi (tandir: szabadtéri, kerek tűzhely), melynek a belső oldalán sütik ki a kenyértésztát.

Étkezési szokások

A török étkezési szokások drasztikus változáson mentek keresztül a 20. század folyamán; a törökök nyugati minta szerint kezdtek étkezni. A hagyományos török szokások szerint kis adagokat szolgálnak fel, és sok kenyeret fogyasztanak az ételekhez. Kenyeret mindenféle ételhez felszolgálnak, még a rizs, a bulgur mellé is. A lakosság növekvő súlyproblémái miatt egyre többen mondanak le erről az ősi hagyományról. Az egyik legnépszerűbb kenyérféleség a simit (vagy gevrek), mely gyűrű alakú és szezámmaggal szórják meg. Önmagában vagy sajttal és lekvárral fogyasztják, utóbbi időben többféle, péksüteménnyé alakított simitet lehet kapni, melyek különféle töltelékkel kaphatóak.
A hús mindig is luxuscikknek számított Törökországban. A legnépszerűbb húsáru a bárányhús, melyet leginkább ünnepeken (például esküvő) fogyasztottak, illetve a Kurban Bayrami (Áldozati Ünnep) idején etli pilav (húsos rizs) formájában. Amikor a húsipar megjelent Törökországban, a húsáru mindenki számára könnyen elérhető élelmiszerré vált és bekerült a törökök mindennapi étrendjébe. A gyorséttermek megjelenésével egyre népszerűbb lett a döner kebab és a kebabok különféle fajtái. A legnépszerűbb húsétel mégis mindmáig a kiyma (darált hús), melyet zöldségekkel szolgálnak fel. Így alakultak ki a különféle népszerű ételek, mint például akrymali fasulye (darált húsos bab).

Édességek
Az egyik legismertebb török édesség a baklava. Népszerűek a tejes édességek, például a muhallebi, sütlaç (tejberizs); kedvelt a helva, a kadayif, a künefe, a revani (búzadarából és keményítőből készül). Az egyik legismertebb és legkülönlegesebb török édesség a lokum vagy Turkish Delight, a vattacukorhoz hasonló az izmot pismaniye. Igazi különlegesség a csirkemellből készült, zselatinos tavuk göğsü is.

Italok
Bár a legtöbb török muzulmán, az alkoholos italok kedveltek; a Ramadan idején azonban nem fogyasztanak alkoholt. Népszerűek a sörök (például az “Efes”), Anatóliában pedig már időszámításunk előtt is készítettek bort. A raki jellegzetesen ánizs ízű alkoholos ital, melyet általában a mezével együtt fogyasztanak. Népszerű még a boza (erjesztett ital búzából vagy darából); az alkoholmentes italok között az ayran (joghurtital) és aşalgam (vörösrépalé).
Hagyományos italok a tea és a török kávé (cukorral vagy anélkül). A teát különleges, vékony, harang alakú üvegpohárkából fogyasztják, cukorral, de citromlé nélkül. A teát egy kétrészes teáskannában készítik (çaydanlık), melynek alsó részében vizet forralnak, felső részébe helyezik a tealeveleket. Amikor a tea elkészül, a felső kannából öntenek egy keveset a pohárba, majd felhígítják forró vízzel az alsó kannából. Így mindenki szabályozhatja magának, hogy mennyire erős teát szeretne inni. A török kávét egyszerű fém kávékiöntő edényben főzik: a vízbe belekeverik az őrölt kávét (van, aki cukrot is tesz az edénybe), majd forrásig főzik. Ezután habját leöntik, majd újra felforralják a kávét. A kávé elfogyasztása után jósolni is szoktak a kihűlt kávézaccból.

MAGYAR NAGYKÖVETSÉG TÖRÖKORSZÁGBAN: Sancak Mahallesi, Layoş Koşut Caddesi 2. 06550 Yıldız / Çankaya, Ankara, Türkiye, telefon: (00 90) (312) 442 22 73, e-mail: mission.ank@mfa.gov.hu, web: https://ankara.mfa.gov.hu/

TÖRÖKORSZÁGI NAGYKÖVETSÉG MAGYARORSZÁGON: 1062 Budapest, Andrássy út 123., tel: 06-1-344-50-25, web: www.budapeste.be.mfa.gov.tr, e-mail: embassy.budapest@mfa.gov.tr